Torzított jegyzőkönyvek, torzult ítéletek
A videóban bemutatott jogeset középpontjában nem egyetlen kiragadott döntés áll, hanem az a kérdés, hogy mennyire lehet valóságos és ellenőrizhető egy olyan bírósági eljárás, ahol a tárgyalóteremben elhangzottak és a később kiadott jegyzőkönyvek között jelentős eltérés mutatkozik. A megszólaló szerint a probléma nem elméleti: több saját büntetőügyében is azt tapasztalta, hogy a ténylegesen elhangzott védekezés, bizonyítás és párbeszéd nem ugyanúgy jelent meg az írásos anyagban, mint a tárgyalóteremben.
A történet szerint a bírósági eljárás valósága és az arról készült jegyzőkönyv két külön „dimenziót” alkotott. Az egyik a tényleges tárgyalás volt, ahol a bíró, a védő és a vádlott folyamatosan reagált egymásra, a másik pedig az utólag kiadott jegyzőkönyv, amelyben a megszólaló állítása alapján fontos vádpontokat támadó kijelentések, bizonyítékok és kifejtések egyszerűen eltűntek, illetve több helyen csonkítva vagy átírva jelentek meg.
A videó egyik központi állítása szerint ez nem véletlenszerű hiba volt, hanem olyan rendszerhiba, amelyben a jegyzőkönyv tartalma később már az ítélet alapjául is szolgált. A megszólaló szerint hiába történt meg a tárgyalóteremben a valóság feltárása, a másodfokú bíróságok rendre az elsőfokú, már torzított jegyzőkönyvekre támaszkodtak. Ez azt az érzetet keltette benne, hogy a papíralapú változat felülírta a tényleges eljárást, és a valóság helyét az vette át, amit a bíró a jegyzőkönyvbe foglalt.
A beszámoló szerint amikor a megszólaló ezt jelezte a bíróság vezetésének, nem azt a választ kapta, hogy nincs igazság az állításaiban, hanem azt, hogy a bírósági eljárás papíralapú, és a „valóságot” a jegyzőkönyv adja. A videó ezt úgy értelmezi, mintha a bírói szöveg volna a tényleges realitás, nem pedig a tárgyaláson elhangzott, ellenőrizhető tények. Ez a szemlélet a megszólaló szerint önmagában is veszélyes, mert ha a jegyzőkönyv ennyire uralkodik a valóság fölött, akkor a nyilvános tárgyalás és a védelem szerepe is kiüresedik.
A jogorvoslati lehetőségek kapcsán a videó szintén súlyos kritikát fogalmaz meg. A megszólaló szerint a büntetőeljárás lehetővé teszi a jegyzőkönyvi javítás kérelmét, de a gyakorlatban ez nem jelentett valódi védelmet. Előfordult, hogy a kérelem 15 napon túl érkezett, máskor pedig hiába volt időben beadott és ajánlott levélben elküldött, a bíróság vagy nem válaszolt, vagy érdemi indoklás nélkül utasította el. Ez a videó szerint azt eredményezte, hogy a jogos kifogások el sem jutottak valódi vizsgálatig.
A történet még ennél is tovább megy. A megszólaló állítása alapján 2012 végén már a Legfőbb Ügyészséghez, illetve a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult panasszal, és közokirat-hamisítás megalapozottsága miatt tett feljelentést is. A válasz azonban az volt, hogy a jegyzőkönyvi tartalom módosítása a hatóság szerint nem minősül bűncselekménynek, mert a tárgyalásvezető bírónak van mozgástere eldönteni, mely tényeket tartja relevánsnak, és melyeket nem. A videó ezt a magyarázatot úgy mutatja be, mint amely lényegében legitimálja a tények válogatását és a védelem számára kedvező részek kihagyását.
A megszólaló értelmezése szerint ebből az következik, hogy egy vádlott számára a védekezés szinte lehetetlenné válik, ha a jegyzőkönyv nem a valós tárgyalást tükrözi. A videó állítása szerint így a másodfokú bíróság már eleve torzított alapokra építkezik, és a jogorvoslat csak látszólagos. A legfőbb ügyészségi állásfoglalás a megszólaló szerint valójában azt üzeni, hogy a bírónak joga van eldönteni, mi marad meg az elhangzottakból, és ez szerinte a jogbiztonság súlyos sérelmét jelenti.
A felvetés végül egy még tágabb kérdéshez vezet: ha a jegyzőkönyv a valóság fölé kerülhet, akkor mennyire marad valódi a nyilvános bírósági tárgyalás? Ha a védő, a hallgatóság, sőt maga a tárgyalótermi esemény is csak addig számít, amíg a jegyzőkönyv mást nem mond, akkor az igazságszolgáltatás egyik alapgaranciája kerül veszélybe.
A videó végső üzenete ezért nem csupán az, hogy voltak hibás vagy vitatható jegyzőkönyvek. Sokkal inkább az, hogy az írásos rögzítés torzulása képes egész büntetőeljárásokat elmozdítani a valóságtól, és ha ez megtörténik, akkor a bírósági eljárás a valóság feltárása helyett annak újraírásává válhat.