Kommunális adócsalás Hernádbűdön?
Szlobodnik László állítása szerint több olyan ingatlan is ismert előtte, amelyek után évtizedeken át nem fizettek kommunális adót, miközben a tulajdonosok között önkormányzati képviselőkhöz, azok rokonságához vagy más helyi szereplőkhöz köthető összefonódások is felmerülnek. A megszólalás nem puszta gyanúként jelenik meg: Szlobodnik László azt állítja, hogy ezekről a körülményekről maga is közvetlen információkat szerzett, egyes érintettektől pedig iratokat is kapott.
Az ügy súlyát az adja, hogy Szlobodnik László szerint nem egy elszigetelt esetről van szó. Úgy fogalmaz, hogy több olyan ingatlan is van, amely hosszú időn át kimaradt a kommunális adóalanyok köréből, és az önkormányzat saját megkereséseire sem adott érdemi választ arra, miért maradhattak ki ezek a tételek. Ez szerinte azért különösen problémás, mert már 2006-ban is felhívta erre a figyelmet, mégis húsz év távlatában is ugyanaz a kérdés maradt nyitott.
Szlobodnik László elmondása alapján kezdetben 41 adótétel volt az érintett körben, később azonban — az általa kezdeményezett levelezések és közbenjárások nyomán — ez a szám 80 körülire emelkedett. Ezt ő nem egyszerű adminisztratív korrekciónak tekinti, hanem annak bizonyítékaként, hogy a probléma valóban létezett, és a hiányok nem véletlenül, hanem tartósan álltak fenn.
A történet egyik fontos eleme, hogy Szlobodnik László szerint az érintett ingatlanok tulajdonosai közül többen maguk mondták el neki a körülményeket, az egyikük pedig iratokat is átadott. Ez a körülmény nyilvánosságra hozatal szempontjából különösen jelentős, mert azt mutatja, hogy az állításai nem pusztán feltételezéseken alapulnak, hanem személyes közléseken és dokumentumokon is.
A megszólalás nyilvánosságra hozza azt a kérdést is, hogy hogyan lehetséges: egy önkormányzat évtizedekig nem tud vagy nem akar érdemi választ adni arra, miért hiányoznak bizonyos adóalanyok a kommunális adó rendszeréből. Szlobodnik László értelmezésében ez nem egyszerű technikai hiba, hanem olyan közügy, amely a helyi közélet átláthatóságát és a közteherviselés egyenlőségét is érinti.
A történet jogi és erkölcsi súlyát az is növeli, hogy Szlobodnik László szerint az érintett körben önkormányzati szereplőkhöz köthető tulajdonosok is felmerülnek. Ha ez így van, akkor a kérdés már nem csupán adóigazgatási vagy helyi adminisztratív probléma, hanem a közbizalom, az összeférhetetlenség és az egyenlő bánásmód kérdését is felveti.
Szlobodnik László álláspontja szerint ezért az ügy nem zárható le azzal, hogy „régi dolog” volt. Ha már 2006-ban jelezte a problémát, és a helyzet 2026-ban is napirenden maradt, akkor szerinte ez arra utal, hogy a hiányosságok rendszerszintűek lehetnek. A nyilvánosság elé vitt állítás lényege így nem csupán az, hogy voltak kimaradó ingatlanok, hanem az is, hogy ezek a kimaradások hosszú időn át láthatatlanok maradtak, miközben a kérdésekre nem született megnyugtató válasz.