Nem nyomoztunk
rendesen, bocs
Forrás:
http://www.origo.hu/itthon/20131111-sajat-kezebe-vette-a-nyomozast-az-atvert-telektulajdonos.html
ROVÓ ATTILA 2013. 11. 15. 10:02
Cs. szerint lopás, de legalábbis sikkasztás, ha az általa
házépítéssel megbízott vállalkozó folyamatosan újabb
részleteket kér, de közben nem csinál semmit. Feljelentést
tett, de a nyomozó hatóságok szerint legfeljebb
szerződésszegés történt, ami nem rájuk tartozik. Hiába
kardoskodott, nem jutottak semmire, így ő maga vette a kezébe
az ügyet. Bizonyítékokat gyűjtött, hamis tanúzást tárt fel, a
bíróság pedig el is ítélte a vállalkozót. Cs. ezek után az
ügyészeket és a nyomozókat is feljelentette, de
visszautasították a kérését. Most Polt Pétertől vár
magyarázatot a történtekre.
Remek fekvésű, déli lejtésű telek Remeteszőlősön a Pisztráng
utca 1. Lakóház nincs rajta, csak régi, rossz állapotú kis
épület és faház, ami könnyen bontható. Nem csoda, hogy a
Németországban élő közgazdásznak, Cs. L.-nek is megtetszett
2005-ben az ingatlan, amit egy ismeretlen férfi hirdetett
azzal, hogy rönkházat építene rá saját magának, de a költségek
felezése miatt még egy ugyanolyat felhúzna rá egy
jelentkezőnek. Akkor még nem gondolta Cs., hogy hamarosan
nemcsak az ismeretlennel, hanem az egész magyar
igazságszolgáltatással kell majd máig tartó háborút vívnia
emiatt.
Miután a Németországban élő Cs. megállapodott a hirdetővel,
egy Miskolc környéki vállalkozóval, K. J.-val, megvették a
telket, el is indult az építkezés. Legalábbis Cs. ebben
bízott, a vállalkozó pedig próbálta úgy intézni a dolgokat,
hogy így tűnjön, de csak nem akart semmi sem történni.
Látszatra flottul ment minden, megvoltak az építési tervek, K.
megbízta a saját cégét, az pedig egy romániai vállalkozást a
faipari munkákkal, de érdemben mégsem haladt a dolog.
Munkának nem sok nyoma van
Fotó: Tuba Zoltán - Origo
Legalábbis annyira semmiképp, amire Cs. számított volna a
sokmillió forint folyamatos kifizetése közben. Hat alkalommal
összesen 18 milliót adott át - igaz, ebben benne volt a telek
10 milliós ára is - aztán amikor nem látta az eredményét,
elege lett, és a hatóságokhoz fordult. De nem a szokásos utat
választotta, és nemcsak polgári perrel követelte vissza a
pénzét, hanem meggyőződésében, hogy csalók áldozata lett,
akiknek börtönben a helyük, a rendőrségen tett feljelentést.
Az egyszerű hazugságtól a csavaros trükkökig
Az ügy jogi szempontból is sok csavart tartogat még, de egy
pillanatra érdemes a tárgyalótermekből kilépve magát az
átverést is megnézni. A megnyerő, jó tárgyalónak leírt K. a
legelképesztőbb módszerekkel csalta ki a pénzt, az egyszerű
hazugságtól kezdve ("nem is vettem át azt az 500 ezer
forintot") a csavaros trükkökig, például egy romániai,
egyébként létező és ténylegesen az ágazatban dolgozó faipari
cégtől szerzett megtévesztő dokumentumokig, vagy a strómannak
átadott, valójában azonban általa vitt cégbe elfolyatott
pénzekig.
Közben Cs. szerint az őt átverő vállalkozó a látszatra sem
nagyon adott: akkor jelent meg egy frissen beszerzett BMW-vel,
amikor megkapta az első nagyobb összegű részletet, óceánparti,
thaiföldi nyaralásokra fizetett be, majd amikor forróvá vált a
lába alatt a talaj, akkor az állítólagos tereprendezést olyan
szögből készült fényképekkel próbálta bizonyítani, hogy pont
ne látsszon: a bontandó kis épület még érintetlenül ott virít
a telken, sőt, egy napra még egy markolót is a telekre vitt,
hogy látványos legyen a dolog.
A miskolci városi ügyészség először visszadobta Cs
feljelentését, mondván, szerintük sima szerződésszegésről van
szó, nem pedig tudatos és tervezett pénzlenyúlásról. A férfi
panaszt tett a megyei főügyészségen, amely új nyomozásra
utasította a várost, de azt Miskolc ismét megszüntette. Cs.
újabb panaszát pedig már a megyei ügyészség is elutasította, a
kör bezárult.
Beismerték a hamis tanúzást
Ekkor jött a pótmagánvádas eljárás. Cs. élve az ilyen esetben
használható jogával, közvetlenül fordult a bírósághoz
2008-ban. Ehhez az is kellett, hogy saját maga kezdjen
nyomozásba, és szerezzen be bizonyítékokat. Megszerezte
például annak a román cégnek a könyvelési iratait, amely
állítólag a kifizetett rönkházát gyártotta. Ez azért is
pikáns, mert ezt az úgynevezett bizonyítási cselekményt
korábban az ügyészségnél is indítványozta, de nem történt
semmi. És bár végül egyetlen iratba sem került be hivatalosan,
Cs. állítása szerint emellett legalább 7-8 olyan embert is
talált, akiket korábban ugyanígy vert át a vállalkozó, köztük
ismert emberek cégeit vagy rokonait is.
Közben a történetben szép fordulatok rajzolódtak ki. Kiderült
például, hogy a nyomozati iratok között volt egy írásos
bizonyíték és tanúvallomás is arról, hogy a vállalkozó felvett
Cs. számlájáról több százezer forintot, amit később
letagadott. Kiderült az is, hogy a nyomozók nem kértek
könyvszakértői és az építész-szakértői véleményt, így ezt a
bíróság rendelte el a pótmagánvádas eljárásban. Ezek
eredményei is Cs. igazát bizonyították. Időközben derült ki az
átvert férfi számára az is, hogy az őt félrevezető vállalkozó
ügyvédje korábban Miskolcon volt rendőrtiszt, majd szerzett
egy CD-t is, amely állítása szerint azt bizonyítja, hogy ez az
ügyvéd e-mailekben maga javasolta szerződések
visszadátumozását a pénzek felhasználását igazolandó. Ezt
azonban a bíróság nem fogadta el.
Jó fekvésű telek
Fotó: Tuba Zoltán - Origo
Az igazi fordulatot azonban nem ezek hozzák, hanem az, hogy a
romániai faipari cég vezetője, ahonnan az építési vállalkozó
állítólag megrendelte a házat, kézzel írott nyilatkozatban,
közjegyző előtt 2010 májusában elismerte, hogy egészen addig
hamisan tanúzva védte a szélhámost. Valójában nem kezdték el
készíteni a házat, hanem az építési vállalkozó kérésére együtt
gyártották a hamis dokumentumokat, számlákat, szerződéseket,
hogy Cs.-t ezekkel vegyék rá a folyamatos fizetésre, vallja.
Persze a pálforduláshoz nem ártott, hogy Cs., egyébként
jogszabályt nem sértve, megfenyegette a vállalkozót, hogy
feljelenti őt is, "ha nem mondja el az igazat".
Feljelentette az ügyészeket, de elutasították
A miskolci bíróság a pótmagánvád nyomán első fokon hat hónap,
két évre felfüggesztett börtönre ítélte K.-t, és arra
utasította, hogy fizessen 4,9 millió forintos kártérítést.
Másodfokon már 8,7 millióra változtatta a kártérítést a
törvényszék, a Kúria áprilisban végleg, jogerősen
helybenhagyta ezt a döntést és indoklást. K., az elítélt
vállalkozó telekrészét a kártérítés fejében épp a napokban
írják majd át Cs. nevére, a maradék összegről egyelőre nem
tudni, hogyan hajtják végre.
Kérdés, hogy nevezhető-e szokványosnak vagy természetesnek,
hogy valakinek a feljelentését az ügyészség elutasítja, majd
utóbb kiderül, hogy mégis a panaszosnak volt igaza, amikor
sikkasztást kiáltott, csak a hatóságnak be kellett volna
szereznie még pár bizonyítékot. Bár az ítéletben nincs róla
szó, Cs. állítja: az elsőfokú tárgyalás bírája megdöbbent és
hangot is adott annak, hogy mennyire hanyag volt a nyomozás.
Cs. ezért most épp azt próbálja kideríteni a Transparency
International (TI) jogsegélyszolgálatával karöltve, hogy
felelősségre vonnak-e bárkit is a nem megfelelő nyomozás
miatt. A férfi feljelentette az ügyészeket és nyomozókat
hivatali visszaélés miatt, amit elutasítottak a hatóságok, a
TI pedig Polt Péter legfőbb ügyésztől vár hivatalos választ
arra, hogy mindez hogyan lehetséges. Az ügyészséget az Origo
is megkérdezte, hogy folyik-e belső vizsgálat, fegyelmi
eljárás a nyomozás miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk
választ a kedden napközben feltett kérdésre.
Cs. feljelentést tett hamis tanúzás miatt az említett romániai
faipari cég vezetője ellen is, a hatóság az Origó
érdeklődésére azt mondta, már meggyanúsították a férfit. Cs.
ezt úgy értékeli: az elkövetőn kívül csak azt az embert
vádolták meg, akinek megszólalt a lelkiismerete. Kérdés, az őt
feltehetően felbujtó vállalkozó felelősségét is vizsgálják-e
majd. A Transparency ezügyben Polt Pétertől kért vizsgálatot,
kiderítendő, hibáztak-e a hatóságok, amikor nem indítottak
hivatalból eljárást a hamis tanúzás kiderültekor.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője
szerint az eset rávilágít arra, hogy az ügyészi munka
esetenként nem átlátható, és a bíróság által feltárt hiba
esetén sem működik megfelelően a felelősségre vonás. „Bár a
pótmagánvád éppen arra szolgál, hogy a sértett akkor is a
bírósághoz fordulhasson, amikor az ügyész nem emel vádat,
valójában pénz- és időhiány miatt csak kevesen tudnak Cs.-hez
hasonlóan maguk nyomozni”, mondta Ligeti Miklós. A TI szerint
az ügyészség nem tett meg mindent, hogy feltárja az ügyet,
ráadásul a szakmai mulasztásnak az eltelt idő miatt már
elképzelhető, hogy nem lesz következménye. "Megfelelő
vizsgálat híján a hibás ügyészi döntés okait sem tudjuk meg,
pedig ez hozzásegítene ahhoz, hogy a jövőben ne történjen
hasonló", mondta Ligeti. A korrupció ellen küzdő szervezet
szerint ezért újra kellene gondolni az ügyészi munka
számonkérhetőségére vonatkozó szabályokat.
|